Belépési nyilatkozat

Kapcsolat

DUNAFERR Ifjúsági Szervezet

2400 Dunaújváros, Vasmű Tér 1-3.

Tel.: 06-25 / 58-20-11

Fax: 06-25 / 58-29-92

E-mail: dunaferrifi@gmail.com

Társszervezetek

Még mindig homályos, mi lesz a béren kívüli juttatásokkal

Nyomtatás

A nyáron elfogadott, 2019-re vonatkozó adótörvény-csomaggal a munkáltatóknak új keretek között kell tervezniük a béren kívüli juttatásokat Magyarországon. Vajon milyen változásokat hoz ez a cégeknél? Csökkenhet a cafetériára fordított keret a gazdaságban? 

Az Edenred Magyarország felmérése szerint sok munkaadó még bizonytalan, míg a megkérdezettek 45%-a a magasabb adóteher ellenére sem venné el az érintett juttatási elemeket. Ez azt jelenti, hogy legalább részben, de többen egészben megtartanák őket, és többen nyilatkoztak úgy, hogy akár növelnék is az idei juttatási szintet. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben egyre több munkaadó látja be, hogy adókedvezmény nélkül is van létjogosultsága a béren kívüli juttatásoknak.  A jövő évtől az olyan népszerű juttatási elemek, mint az ajándék utalvány, az Erzsébet-utalvány, a nyugdíj és egészségpénztári hozzájárulás, az iskolakezdési támogatás és a helyi bérlet szinte kivétel nélkül elveszítik adóelőnyüket. Egyedül a Széchenyi Pihenő Kártya, ismertebb nevén a SZÉP-Kártya marad a kedvező adózási kategóriában, míg a többi jövedelemként adózik 2019-ben az elfogadott szabályok alapján. A béren kívüli juttatások kérdését azonban egyetlen cég sem veheti félvállról: egy gördülékenyen működő, a havi fizetésen túli kompenzációs csomag nemcsak erős megkülönböztető tényező, hanem komoly megtartó erő lehet. Mindez pedig a közismert munkaerőpiaci kihívások mellett kiemelten fontos szempont, így nagyon nem mindegy, mit lépnek most a munkáltatók.

Mire jó a béren kívüli juttatás?


Magyarországon 1993 óta léteznek adókedvezményes juttatások, amelyeket a munkaadók általában előnyben részesítenek, igyekeznek őket maximálisan kihasználni. Felhasználói oldalon a juttatások zöme létszükségletté vált, a munkavállalók számítanak ezekre az életüket könnyebbé tevő pluszokra. Olyan mindennapos kiadásokat tudtak fedezni velük, mint például a lakáshitel törlesztése, a gyerekek iskoláztatása, saját egészségük megőrzése. Az utóbbi években újabb szerep hárult ezekre az elemekre: a munkaerő-hiány, a munkaerőmegtartás nehézségei kreatív juttatási formákat hívtak életre.

A vonzó béren kívüli juttatási csomagok megkönnyítik a munkaerő-toborzást. Általánosságban is igaz, hogy a munkabér emelése egy rövid ideig ösztönzi csak az embereket, hosszabb táv elköteleződést, motivációt pedig inkább extrajuttatásokkal és a munkakörülmények javításával lehet elérni


- tájékoztatta a Portfolio-t az Edenred Magyarország (a francia Edenred Csoport tagja - a szerk.).

A jelenleg differenciált juttatási rendszert alkalmazó vállalatok nem tehetik meg, hogy ezentúl csak bért adjanak. A gazdasági megfontolásokon túl fontos szempont az is, hogy az adott dolgozói kör igényeinek, élethelyzetének milyen juttatási forma felel meg leginkább. Egészen egyedi juttatási forma válik be például azokban a vidéki üzemekben,, ahol a jól fizető alkalmi idénymunkák időről időre elszippantják a fizikai munkásokat. Amennyiben ez rendszeresen és nagy számban fordul elő, negatívan hat a termelékenységre. Erre egy olyan juttatási rendszer bevezetése jelenthet megoldást, amely a folyamatos jelenlétet jutalmazza.

A kreatívan kialakított egyedi juttatási struktúrák a vállalati márkaépítési stratégiában is egyre fontosabb szerepet töltenek be. Jellemző példa az utóbbira, ha egy egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalat egészséggel kapcsolatos juttatásokat (fitnessbérlet, egészségbiztosítás, orvosi szűrések) kínál a munkavállalóinak. Ezeknek köszönhetően az alkalmazott juttatások az employer branding elemeivé is válnak.

Ezek a példák is rávilágítanak arra, hogy a béren kívüli juttatásoknak adókedvezmények nélkül is van létjogosultsága


- hangsúlyozzák a szakértők.

A legtöbb cég bizonytalan


Svédországban annak ellenére sem csökkent a béren kívüli juttatásokra fordított keret a gazdaságban, hogy néhány éve megszüntették ezek adókedvezményét. Vajon mihez vezet a mostani változás a magyarországi cégeknél? A ma már főleg elektronikus utalványokat forgalmazó cég augusztusban felmérést készített a tíznél több embert foglalkoztató - vagyis a megváltozott cafetéria szabályoknak leginkább kitett - társaságok körében. Ebből kiderült, hogy nagy a tanácstalanság: a megkérdezett közel kétharmada az év végéig szeretne dűlőre jutni az ügyben, ugyanakkor szintén viszonylag sokan - a válaszadók negyede - mondták azt, hogy 2019 első negyedévére halasztották a döntést. 

Most a vállalkozások több mint kétharmada ad béren kívüli juttatásokat dolgozóinak, többségük (54%) nem Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) formájában. Márpedig a módosítások következtében januártól csak ez a cafetéria-elem őrzi meg eddigi adókedvezményét. Sokan bizonytalanok még azzal kapcsolatban, hogy milyen eszközöket fognak használni a jövő évtől.



A tanácstalanság részben abban nyilvánult meg a felmérésben, hogy a kritikus kérdéseket feltűnően sokan hagyták megválaszolatlanul. Arra a kérdésre, hogy megtartják-e jövőre a kedvező adózási kategóriában egyedül meghagyott SZÉP-kártyán kívüli, egyéb juttatási elemeket, a cégek harmada nem válaszolt. Másrészt a válaszadók között is magas volt azok aránya, akik valójában nem tudtak, vagy nem akartak válaszolni.

Aki döntött, megtartaná a juttatásokat


Azok nagy része között, akik már átgondolták a kérdést, egyetértés mutatkozott a meglévő elemek megőrzésében.

Ezeknek a válaszadóknak közel fele (45%) a magasabb adóteher ellenére sem venné el a meglévő juttatásokat, hanem részben vagy egészben megtartaná őket. Utóbbi körnek a kétharmada tervez azzal, hogy jövőre is marad az idei juttatási szint, 15% akár növelné is, és csupán szűk 9% hárítaná tovább az adóterhet, csökkentve a juttatások nettó összegét.



Azon vállalatok közül, amelyeknek határozott elképzelésük van arról, hogy milyen hatása lesz a változásoknak a juttatási rendszerükre, olyanok is vannak, akik új juttatási megoldásokat keresnek. A legtöbben azonban itt is azok vannak - a válaszadók harmada -, akik egyelőre tanácstalanok a kérdésben. Hiába a SZÉP-kártyáknál jelentkező adóelőny, a válaszadók kétharmada elzárkózik attól, hogy átálljon erre: csupán 10%-uk tartotta egyáltalán lehetséges alternatívának.

A vállalkozások többsége úgy szeretné megtartani ezeket az elemeket, hogy az adóterheket ne hárítsa át a munkavállalókra. Az viszont érzékelhető, hogy részletesebb információkat és útbaigazítást várnak, hogy felelős döntést hozhassanak a játékszabályok januárral életbe lépő változásai miatt.

 

forrás: portfolio.hu

Partnerek

Pályázatok

Prevenció és egészséges életmódra törekvés a Dunaferr Ifjúsági Szervezetnél

 

Dunaferr Ifjúsági Szervezet fejlesztése képzésekkel