Belépési nyilatkozat

Kapcsolat

DUNAFERR Ifjúsági Szervezet

2400 Dunaújváros, Vasmű Tér 1-3.

Tel.: 06-25 / 58-20-11

Fax: 06-25 / 58-29-92

E-mail: dunaferrifi@gmail.com

Társszervezetek

Jelentős bérfelzárkóztatást ígér a kormány

Nyomtatás

2016. november 16-án a LIGA Szakszervezetek Nyitott Ház rendezvényén kormányzati képviselőkkel találkozhatott a résztvevő mintegy nyolcvan tisztségviselő és szakszervezeti aktivista. A meghívottak kiemelték, az ország gazdasági helyzete lehetővé teszi a jelentős bérfelzárkóztatás elindítását.

 

A meghívott előadókat Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke köszöntötte. Örömét fejezte ki, a kormányzati tisztségviselők elfogadták a szakszervezet meghívását, és vállalták a kötetlen szakmai programon való részvételt.

Dr. Latorcai Csaba helyettes államtitkár a kormányzat és a szakszervezetek együttműködéséről beszélt. Elmondta, a Kormány a Nemzeti Együttműködés Rendszerében partnerként tekint az érdekvédelmi szervezetekre. Konzultációs fórumokon meghallgatja érveiket, mérlegeli és a lehetőségekhez mérten igyekszik figyelembe venni javaslataikat a törvényalkotás során annak érdekében, hogy a munka világában a munkavállalói érdekek mind jobban érvényesülhessenek, ugyanakkor a jogszabályi változások igazodjanak a gazdasági, társadalmi és közjóléti kihívásokhoz. A társadalmi párbeszéd célja az aktív állampolgárság felé vezető úton való továbbhaladás, a társadalom minél szélesebb rétegeinek bevonása a döntéshozásba az európai, nemzeti és helyi ügyekben.

Az előadó részletesen ismertette a párbeszéd különböző fórumait, így szólt a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról, a Közszolgálati Egyeztető Fórum, az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács működéséről. Kitért a kormány aktuális törekvéseire, az Állami Tisztviselői Kar létrehozására, a rendvédelmi és a honvédelmi szerveknél lezajlott az életpálya modell bevezetésére is. Elmondta, a közigazgatási életpálya (civil közigazgatás) előkészítése folyamatban van, és tájékoztatta a résztvevőket arról is, hogy önálló egyetemi képzés indul a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2017-től.

Elmondta, az ország gazdasági helyzete lehetővé teszi a jelentős bérfelzárkóztatás elindítását, véleménye szerint a minimálbér emelése, valamint a munkaerőpiaci problémák minden kategóriában fizetésemelkedést eredményeznek. Hozzátette, a bérek felzárkóztatására megfogalmazott hosszú távú csomagról még ebben a hónapban meg kell egyezniük a munkaadóknak, a szakszervezeteknek, valamint a kormánynak.

Ezt követően Dr. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a többségi állami tulajdonú vállalatok foglalkoztatási kérdéseiről beszélt. Erőteljesen hangsúlyozta, hogy a stratégiai szolgáltatók állami tulajdonban kell maradniuk. Elmondta, mindezt az állami tulajdon megőrzése, illetve a közösségi szolgáltatások biztonsága is indokolja. Elmondta, az állami tulajdonú cégek foglalkoztatás-biztonságot is nyújtanak, jellemző rájuk a szabályos foglalkoztatás, és a járulékok és adók rendszeres megfizetése. Elmondta, e cégek állami kezelése tette lehetővé a rezsicsökkentést, amely keretében – az intézkedés bevezetésétől számítva – eddig 824 milliárd forintot takarított meg a lakosság.

Az állami tulajdonú társaságoknál az elmúlt években folyamatos bérfejlesztés történt, de ennek ellenére létszámcsökkentés is megfigyelhető volt. Az állami vállaltok ezt igyekeztek mérsékelni, a Volán társaságoknál például, a gépkocsivezetők esetében életpályamodell bevezetése tűnik erre jó eszköznek, amely modellnek ki kell terjednie a gépkocsivezetők munkakörülményeire, és minden olyan tényezőre, amely a munkájukat meghatározza. A gépkocsivezetők esetében az első lépés, a szakmásítás megtörtént. Az itt foglalkoztatott munkavállalók havi átlagkeresete 3 év alatt 11,6 százalékkal nőtt.
A MÁV csoportról szólva elmondta, az itt dolgozó 43 ezer munkavállaló érdekében a kormány az elmúlt évben folyamatos alapbérfejlesztést hagyott jóvá, és egyéb juttatásokat is kaptak az ágazat dolgozói.
A Magyar Közút Zrt.-ről kifejtette, 7 000 munkavállalót foglalkoztat, illetve kitért arra is, hogy november elején megszületett a megállapodás a jövő évi béremelésről, amely átlagosan 5 százalékos alapbéremelést jelent a foglalkoztatottak számára.

Kérdésekre válaszolva elismerte, az állami tulajdonú vállalatok nagy részénél, például a MÁV csoportnál, vagy a Postánál, nagy a munkaerőhiány, és ezen belül a képesítési szortimenteknek megfelelő hiány, ugyanakkor, emlékeztetett, a rendszerváltást követő években Magyarországon mintegy egymillió ember volt munka nélkül, ezt csak folyamatosan lehet ledolgozni. A külföldi munkavállalással kapcsolatban elmondta, demokrácia van, az egyéni döntéseket tiszteletben kell tartani, de sok esetben a család megsínyli a több keresetet eredményező döntést. Ezt követően kérdésekre válaszolt a villamosenergia-iparral, a postával, a Rába vállalattal vagy a Budapesti Városüzemeltetési Holdinggal kapcsolatban.

Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár előadásában Magyarország foglalkoztatáspolitikai és gazdasági eredményeit részletezte. Hangsúlyozta, a foglalkoztatási szempontokat a kormány prioritásként kezeli, és legfontosabb foglalkoztatáspolitikai célkitűzése a teljes foglalkoztatás megteremtése Magyarországon. Magyarország korábban ettől nagyon messze állt, nem tudta kihasználni a kedvező nemzetközi konjunktúrát, a munkanélküliség és az államadósság is megduplázódott, az ország pedig fokozatosan elveszítette előnyét a közép-kelet európai versenytársaihoz képest. Ma folyamatosan emelkedik a foglalkoztatás, így ma azzal a problémával kell számot vetni, hogy ezzel párhuzamosan szűkül az a munkaerő-állomány is, amely alkalmas arra, hogy a versenyszektor munkaerő-igényét kielégítse. Egyre több szakterületen (ágazatban és foglalkozásban) érzékelnek a hazai cégek toborzási nehézséget. Ahhoz, hogy Magyarország elérje az európai uniós 75 százalékos foglalkoztatási szintet az elkövetkező években további 200-250 ezerrel kellene a foglalkoztatást növelni.

A kormány a foglalkoztatás növelése érdekében a vállalkozásokat kívánja megerősíteni azzal, hogy 2014-2020 között az uniós források 60%-át gazdaságfejlesztési célokra szánja. Az ország gazdasági helyzetére kitérve elmondta, a bruttó hazai termék (GDP) növekedése 2010-től először lassan, majd 2013-tól pedig egy gyors ütemben nőtt. A nettó reálkeresetek még ennél is gyorsabb ütemben emelkedtek az elmúlt időszakban, amivel kiegyenlítődött a korábbi időszakok visszafogottabb bérnövekedése. Ugyanakkor, figyelmeztetett, a korrekció korlátja, hogy nem szakadhatnak el a bérek a gazdaság teljesítményétől, illetve a munkaerő termelékenységétől.

Utalt azokra a problémákra, amelyeket az ország egyes régiói és megyéi közötti területi különbségek jelentenek és azokra az ellentétekre is, amelyek egy-egy térségeken belül a város és a vidék között figyelhetőek meg. Felemlítette a szakképzetlen munkaerő foglalkoztatásának problémáit is, illetve a munkaerő elvándorlásának kérdését. Elmondta, a kormányzat új foglalkoztatáspolitikai eszköz bevezetését tervezi, amely a munkaerő mobilitását lesz hivatva segíteni. Ezek pillérei gépkocsival történő munkába járás költségtérítésének emelése, a munkásszállás fogalmának pontosítása, illetve az adómentes mobilitási célú lakhatási támogatás bevezetése.

A három kormányzati előadó után Lux Judit szakértő következett, aki oktatói és szakszervezeti tapasztalatairól adott elő „Együttműködés a munkaerőpiacon” címmel. A rendezvényt a résztvevők kérdései és Mészáros Melindaelnök zárszava rekesztette be.

-kl-

 

forrás: www.liganet.hu

Partnerek

Pályázatok

Prevenció és egészséges életmódra törekvés a Dunaferr Ifjúsági Szervezetnél

 

Dunaferr Ifjúsági Szervezet fejlesztése képzésekkel